Nagyon sok legenda kering arról, hogyan válasszuk ki a maréknyi, csetlő-botló szőrcsomókból pont azt az egyet, aki hű társunk lesz. Nem biztos, hogy a legfürgébb, legelevenebb kutyus pont nekünk való, ha jobban szeretnénk egy majdan békés, nyugodt felnőtt ebet. Ezért azt javaslom, hogy válasszunk a szívünk szerint! Fontos, hogy a kiskutya egészséges legyen, ne legyen váladékos a szeme, a füle, tudjon enni és játszani a társaival. A kiválasztott kutyust ideális esetben 8 hetes korban vihetjük haza. Sok-sok türelmes várakozás után végre eljön a nagy nap és hazavihetjük a hőn áhított kiskutyát! Ilyenkor ki-ki vérmérséklete szerint gyömöszköli, piszkálgatja, simogatja, csodálja a szuszogó kis gombolyagot. Mielőtt hódolnánk-e remek tevékenységnek, mi is készüljünk fel a kis jövevény fogadására. Döntsük el, hogy hol lesz a kiskutya helye! A kiválasztásakor vegyük figyelembe, hogy a kutya, mint társas lény legszívesebben ott van, ahol mi is sokat tartózkodunk, így szóba jöhet például a konyha vagy a nappali.A kertes házban lakóknak elsőként azt kell eldönteniük, hogy beengedik-e a kis kutyust a házba. Ezt jó minél hamarabb eldönteni, mert ahogy a kutyus belép az otthonunkba, máris megkezdődik a nevelése és ennek egyik legfőbb alapelve a KÖVETKEZETESSÉG. Vagyis, ha az első napokban megengedjük, hogy benn legyen, és később mégis úgy véljük, hogy inkább az udvaron a helye, akkor erre már sokkal nehezebb lesz rávenni! Tehát, ha az udvar mellett döntünk, akkor a legjobb, ha építünk egy kennelt a kutyusnak. Ez nem más, mint egy elkerített (pl. drótkerítéssel) földterület kutyaházzal. Ajánlott, hogy a terület nagysága a kutya méretével egyenes arányban nőjön. Mind a kutyaházat, mind az otthoni fekhelyet béleljük ki puha meleg textíliával, pléddel. A lakásban tartott kutyus fekhelyének egy -az egyik oldalán kivágott- doboz is megfelel kezdetben. Később azonban vehetünk fonott, műanyag, vagy akár textil fekhelyet is, a választék óriási. A beruházás előtt azonban egy jó tanács, jobb, ha kezdetben műanyag fekhelyet választunk, mert ezt nem tudja annyira szétrágni a kutyánk. (erről lesz még szó később) A kiskutyák olyanok, mint a csecsemők, esznek, isznak, elvégzik a dolgukat és alszanak. Az első hetekben számíthatunk arra, hogy a kutyusunk sokat fog aludni. Igen-igen az első éjszaka az nagyon nehéz mind a gazdi, mind a kutyuska számára. Hiszen gondoljunk bele, hogy mi mit tennénk, ha hirtelen egy idegen helyen találnánk magunkat, sehol egy testvér, akivel birokra lehetne kelni és a legfőbb támaszunkra az édesanyánkra se lelnénk rá többet. Ugye milyen elkeserítő és szomorú a helyzet? Az első magányos éjszakán a kiskutya kétségbeesett sírásba kezd, ezzel iszonyú lelkiismeret furdalást okozva nekünk, aminek következtében egy szemernyit sem alszunk. De azért van megoldás! A kiskutyus legyen a közelünkben, készítsünk oda neki egy puha plüss állatkát, amihez oda tud bújni. Van, ahol remekül bevált egy melegvizes palack törölközőbe csavarva, mert ahhoz is kitűnően oda lehet bújni. Etetés Amikor elhozzuk a tenyésztőtől a kutyát, mindenképpen kérdezzük meg, hogy mit evett addig. Néhány napig jó, ha tartjuk magunkat a megszokott étrendhez, nehogy felboruljon az emésztése! Az étkezések lehetőleg mindig azonos időben legyenek! Az ennivaló ne legyen se túl forró, se nagyon hideg. Friss vizet mindig biztosítsunk a kutyus számára! A kutyus 8 hetes (2 hónapos) korától 4 hónapos koráig napi négyszer kapjon enni (reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora). 4-6 hónapos koráig háromra csökkenthető az étkezések száma (reggeli, ebéd, vacsora). 6 hónapos kortól 1 éves koráig napi kettőre (reggeli, vacsora) csökkentsük az étkezések számát. 1 éves kor felett a felnőtt kutyának már csak napi egyszer adjunk enni. A "mit adjunk enni az ebünknek?" kérdése nagyon fontos! Vannak olyan kutya gazdik, akik minden nap hősiesen főznek a kedvencüknek valami finomságot. Vannak olyanok is, akik csak táppal etetik a kutyájukat. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mennyi időt, energiát, pénzt tud a táplálék beszerzésére és elkészítésére fordítani. Jómagam a vegyes táplálkozás híve vagyok, vagyis a kutyám ugyanúgy megeszi a tápokat, konzerveket, mint a házi kosztot. Felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, hogy a táplálék minősége nagyon fontos ezért olyan ételeket adjunk a kutyának, amely tápértéke biztosítja a megfelelő fejlődést és az egészséges életet. Néhány táplálkozási tipp: 1. Kölyköknek kölyök tápot adjunk, mert ezek apró szeműek, és minden olyan anyagot tartalmaznak, ami a fejlődéshez szükséges. Adhatunk még kevés apróra vágott húst, áztatott kutyaeledellel. A kölykök kaphatnak nyers tojássárgájával, tejjel megbolondított kukoricapelyhet is. 2. Kitűnő és tápláló étel a főtt csirkehús rizzsel. 3. Az ebek ételei ne legyenek fűszeresek! 4. A felnőtt kutyatápok kiválasztásakor vegyük figyelembe a kutya méretét, korát, illetve aktivitását, mert általában ezek alapján csoportosíthatjuk a tápokat. 5. Az általános néphit ellenére a kutya csonttal történő etetése nem minden fajtánál követhető. pl. a spánielek nem tudják rendesen megemészteni a csontokat és emiatt szorulás is kialakulhat. A csontok közül NEM ajánlom a csirkecsontokat, mert ezek üregesek belülről és szilánkosra törnek, ezért a nagyobb darabok komolyabb sérülést is okozhatnak a kutya beleiben. 6. Ha valamilyen születésnapi meglepetést szeretnénk a kutyánknak az semmiképpen se csokitorta vagy más csokiféle legyen! A csokoládé nagy mennyiségben, méreg a kutyának, ezért bármennyire is szépen néz ránk, tudjunk nemet mondani és csak "kutyacsokit" adjunk . Napi ápolási feladatok A kutya fajtájától és a szőrzete nagyságától függően néhány eszközt be kell szereznünk a napi ápoláshoz. Különböző típusú kefék és fésűk, léteznek, amelyekkel naponta, hetente átfésülhetjük a kutyát. Ehhez a procedúrához már kölyök korban hozzá kell szoktatnunk az ebünket. Fogjuk meg a kis állatot (a hasa alá nyúlunk és megtartjuk, hogy ne tudjon elmozdulni) és finom mozdulatokkal fésüljük meg a szőrét. Közben ne feledkezzünk meg a folyamatos dicséretről és simogatásról sem. Így a kutyusban kellemes emlékek maradnak meg a fésülködésről és később sem fog gondot okozni egy alapos szőrzetápolás. Szinte valamennyi fajtánál (felnőtt korban) szükséges a karmok vágása. Ehhez szintén kapható speciális körömvágó olló. Ezt első alkalommal bízzuk szakemberre, főleg fekete színű körömnél, mert ott szinte lehetetlen észre venni, hogy hol is kezdődik a körömágy, amit ha megsértünk, fájdalmat okozhatunk vele a kutyánknak. Világos színű karmoknál, a rózsaszín területnél kezdődik az élő szövet, ott vigyázzunk, nehogy belevágjunk! A kutyusok is, mint mi, reggel álmosan ébrednek és előfordul, hogy a szemek tájékán váladékot találunk. Ezt langyos vattapamaccsal távolítsuk el! Ha a kutyánk netán beteg lesz és orvosságot kell neki beadni, vagy csak egyszerűen a szájába vesz valami olyat, amit mi nem szeretnénk, akkor azt mindenképpen el kell tudnunk távolítani a szájüregéből. A kutya száját úgy tudjuk kinyitni, hogy az egyik kezünkkel az állkapcsa alá nyúlunk és mindkét oldalon a szemfogak mögött két ujjunkkal benyúlunk a szájába, míg a másikkal a felső részt fogjuk meg és így ki tudjuk nyitni a száját. Néhány fajta esetén (ahol a felső ajkak rálógnak az alsóra és összegyűrődik a bőr, ételmaradékok halmozódhatnak fel) szükséges a szájak redőjének tisztítása is, ezt szintén langyos vizes vattacsomóval tehetjük meg. A fogak ápolása szintén elkerülhetetlen, mivel a fogkő lerakódás nem kíméli egyik fajtát sem. A fogakat fogkefével és fogkrémmel tisztíthatjuk (jó a gyerekfogkrém is), ehhez szintén kölyök korban kell hozzászokatni a kutyát. A fogkő lerakodásának megelőzéséhez egy egyszerű módszer is elegendő, kevés citromos langyos vízbe mártunk egy vattadarabkát, és azzal áttöröljük az étkezések után a kutyus fogait és szájüregét. Fontos még, hogy a füleket is tartsuk tisztán, főleg a lógó fülű ebek esetén, mivel a melegben a fülzsírtól és a piszoktól be is gyulladhat. Ezt szintén langyos vattacsomókkal tehetjük meg. Oltások, állatorvosi ellenőrzés Mindenkinek azt ajánlom, hogy amikor szert tesz egy kiskutyára, az első útja az állatorvoshoz vezessen és vizsgáltassa meg, hogy nincs-e valami probléma vele! Ilyenkor felmerülő kérdéseinkkel a szakemberhez fordulhatunk, aki biztosan szívesen nyújt segítséget a probléma megoldásához. Kis állatainkat meg kell óvnunk a különböző betegségektől, ezért szükséges oltásokkal ellátni őket! Lássuk! - 6-8 hetes korban: Parvo-vírus elleni oltás /még a tenyésztőnél - 9-10 hetes korban: Szopornyica, fertőző májgyulladás, parvo-vírus elleni kombinált oltás - 11-12 hetes korban: Kombinált oltás ismétlése - 13-14 hetes korban: Kombinált oltás ismétlése - 15-16 hetes korban: Veszettség elleni oltás - 9-11 hónapos korban: Veszettség elleni oltás - Két hét múlva: Kombinált oltás Évente kötelező a veszettség elleni oltás! A fertőző betegségekkel szembeni védettség fenntartásához szükséges a kombinált oltások éves ismétlése is. A féreghajtás ugyanolyan fontos, mint az oltások és általában azokkal egyidejűleg végzik el. Felnőtt kutyáknál érdemes negyedévente megismételni. A fiatal kölykök a fertőző betegségekkel szemben a negyedik oltás után vállnak védetté. Addig kerüljük az ismeretlen kutyákat és az állatorvosi rendelő várótermében se tegyük le a kicsiket! Mottónk: "A kutya is csak ember, ezért nagyjából olyan törődést igényel, mint mi, kétlábú kutyák!" |